2012. szeptember 30., vasárnap

(Y)

Kint vagyunk D-vel a Deákon, pezsgozunk, dumcsizunk, glee-t hallgatunk...es felkészülünk a jövőhétre..:D

2012. szeptember 29., szombat

tyűűűű...

Azt a kutya fáját, így szépen fogalmazva..(ammegabüdskrvaeletbebele)
Elfáradtam.. DE NAGYON...és ilyen régen volt..elég régen.. és, nem attól h nem csinálok kb semmit:D hanem a munkától!!:D
Olyan jó érzés..dolgozni..ma már, meg tegnap is, és azelőtt is élesbe nyomtam az eladói értékesítői munkaköröm:D
Jöttek a vevők, megpróbáltam kiszolgálni őket, mosolyogni, még ha tudtam, hogy ő bizony ma semmit sem fog venni...:D
Új főnök, új kollégák. Jó fejek. Eddig. Majd kiderül..:D

Holnapom szabad, aztán egész héten meló. vagyis, szabad lenne, de végül is itthon tanulom majd az anyagot, amit tudni kell. Ez van. Ezen is túl kell esni egyszer...

Nem mellesleg, megnéztem a Diktátort, nagyon tetszett.. beteg egy film, annyi szent, és általában nekem ezek eleve nem tetszenek, de vh ezen annyit tudtam nevetni, h még...:D lehet a fáradság miatt már??:D 10/8

A New Normalt is megnéztem, nem voltam elájulva tőle..itt is csak a szavazás, mint a Gleeben. (Erről majd holnap írok, mert egy külön bejegyzést szánok rá) 10/6

Most nem zenét teszek ki, hanem vmi képre gondoltam.

Áh, arra se...ma nem lesz semmi:D

2012. szeptember 26., szerda

New directions

Nem véletlenül adtam ezt a címet a mai bejegyzésemnek.
Egy új ajtó nyílt ki előttem. Végre dolgozhatok. Rossz volt munka nélkül, hiszen..nincs pénzed, és ez a legszörnyűbb az egészben. Aztán. Rendszertelen lett az életem. Akkor keltem, amikor akartam, akkor feküdtem le, amikor én akartam, azt csináltam napközben, amit akartam. Most legalább meg van, h mikortól meddig dolgozom. Pénzt keresek, és végre visszaáll a rendszer az életembe.
4 hónap kihagyás után, végre felvettek, és ma már meg is volt az első munkanapom.
Na jó, nem teljesen igaz, mert ma még oktatás volt, de, akkor is, ma már dolgozni mentem. És ez így lesz holnap is, holnap után is, és még remélem sokáig. Magáról a munkáról így látatlanba Nektek annyit, hogy nem tűnik könnyűnek, és nem fizikailag értem. Teljesíteni azt, amit elvárnak Tőled, és már most úgy látom, hogy nem lesz könnyű. De megbirkózom vele. Hiszen, hé, a pénzedért dolgozz meg, nem igaz?
Többet nem írnék nagyon a munkáról, eladó vagyok vhol. Ennyi elég.

Fél 8 körül van, most megnézem a Diktátor című DVD-t, amit egyik kedves ismerősöm adott kölcsön;)

Aztán, ha ma még felkerül a The New Normal magyarul, akkor azt is megnézem, és fekszem le, mert jeeeeeee hnap melóóóó!!!:D

Darren egyik nagyon szép számával köszönök!




2012. szeptember 25., kedd

7vége

Húú...annyi minden történt ez alatt a pár nap alatt szerencsére...
Megpróbálom leírni röviden..
Szombaton délután megtartottuk az első nem hivatalos Glee találkozót a Kopaszi gáton. Velem együtt 3-man voltunk, de ez azért volt így, mivel még elég kevesen tudnak erről az egész dologról, de épp azon ügyködöm, hogyha a másik fél is olyan aktívan állna hozzá a dolgokhoz mint én, hogy minél hamarabb eljusson a többi Glee fanhoz ez a kis klub létezésének a híre.
De mindezek ellenére nagyon jól éreztük magunkat, boroztunk, csokit ettünk, természetesen Glee zenéket hallgattunk, illetve megtanultuk az It's Time-hoz lévő poharas tánc koreográfiáját, és azt gyakorolgattuk. Kék pohárral, piros nem volt:D
Nem tartott sokáig, csupán két órás volt a találkozó, mindenkinek dolga akadt, de még rövid időn belül tervezünk még egyet tartani, remélhetőleg több emberrel.
Rajtam nem fog múlni:))
Azután vasárnap D-vel megint csak a Kopaszin kötöttünk ki, ahogy hétfőn is, és általában mindig...:D
Megint iszogattunk egy kicsit, áfonyás likőrt, meg pezsit (hozzá teszem, nem vagyunk alkoholisták, csak mostanában mindig van nálunk egy két bor vagy pezsgő, és hát könyörgöm, ne vesszen kárba..)
Tegnap interjún voltam, és láss csodát, hívtak is még aznap délután, hogy enyém a munka. Maradjunk abba, hogy nem az álmaim állása, de jobb, mint a semmi, és manapság már ennek is kell örülni. Igen, direkt nem írom le, hogy milyen munka....:D

Ma szerencsére The New Normal, amit magyar felirattal igaz csak holnap tudok megnézni, de nem bírom kivárni...

Valószínű most nézel ki a fejedből, hogy ez mi, de szerencsére épp tudok linkelni egy trailert, hátha megjön hozzá a kedved:D


2012. szeptember 21., péntek

G1

Hy!

Most inkább nem a napomat írnám le, hanem amit múltkor ígértem. A kedvenc sorozatomról szeretnék írni egy kicsit, ami nagyon nagy hatással volt az életemre nézve.
Glee.
Ha esetleg még nem hallottál róla, amit kétlek, de ha mégis, ne adj Isten, akkor azért most leírnám az alapsztorit.
Egy amerikai iskolában játszódik a sorozat, ahol sok kirekesztett, felcímkézett, kitaszított diák utolsó reményében csatlakozik a Glee-hez. Ez az egyetlen kórusa az iskolának. Reményeik szerint ez, hogy csatlakoztak, majd elhozza számukra a sikert, az elismerést, a hírnevet a kis iskolájukba, többé nem kapnak jégkását az arcukba, és tisztelni fogják őket. De nem. Ha valaki a Glee-hez tartozik, az még lejjebb van, mint a leglúzerebbek az iskolában...
És lényegében erről szól a Glee..az itt lévő tagok életéről, szerelmi kalandjaikról, a reményről, sikerről, csalódásról....stb..amit legtöbbször dalban fogalmaznak meg, mivel ez egy musical sorozat. Minden ember típussal találkozunk az évadok folyamán. Pom-pom királynővel, sikerre éhes zsidó lánnyal, IQ bajnok csajszival, aki viszont qrvajól táncol, egy fekete lánnyal, aki úgy érzi, emberszámba se veszik, ázsiai kisebbségi komplexussal rendelkező Tinával, egy meleg sráccal, aki nyíltan vállalja másságát..egy olyannal, aki nem vállalja nyíltan, aztán még párral, akik nyíltan vállalják.. Kapunk rossz fiúkból is eleget..Szinte mindenki feltűnik...
És EZÉRT olyan jó, és népszerű a sorozat. Mindenki be tudja magát valahova sorolni, egy vagy akár több szereplőhöz tudja magát kapcsolni.. Át tudja érezni azokat a dolgokat, fájdalmakat, amiket a sorozatban megélnek..azonosulnak a szereplőkkel...Hogy én kihez tudtam kapcsolni magam, majd később..:)

Te kihez tudsz?:)



Egy kis kedvcsináló!

2012. szeptember 19., szerda

Pink Glee

A mai napom egész jól telt.
Telefonra keltem, hajnalok hajnalán, 9-kor...Egy kedves hölgy volt, hogy menjek be egy személyes elbeszélgetésre állás ügyben. Áh, király. Jobb hívásra nem is kellhettem volna:D
Amióta állást keresek, és mostanában szerencsére sok helyről hívnak, annyira hozzászoktam ehhez a hivatalos beszélgetéshez, hogy vmelyik nap fel se ismertem édesanyám hangját, mikor tárcsázott:D mondtam a szokásost, hogy volt egy nem fogadott hívásom. xy vagyok, tessék.. ő meg beleszólt, h tessék mond...kicsit elgondolkodtam h ez vmi vicc..??:D még én mondjam?:D aztán esett le, hogy kajak kiköpött anya hangja van:D

----O----

D-vel ma kiülltünk a Deák térre, és attól nem messze van egy kis izé, ahol sok kocka van, és lehet őket mozgatni.(tom szépen tok fogalmazni.) Minden egyes oldala más-más színű. Mivel nekünk a Glee a kedvenc sorozatunk, (amiről majd a következő alkalommal írok) így hát meg is ragadtuk az alkalmat, hogy vmi jót alkossunk.
Íme:


Szerintem überkúl!

Megint zenével búcsúzom, tegnap találtam rá:)



2012. szeptember 18., kedd

NA.

Gondoltam most már írok, holott megint úgy kezdek neki, hogy ötletem sincs, mit " vessek papírra"..

Megmutatom, mit kaptam ajándékba D-től, aminek a legjobban örülök:)

Mint azt előzőnek írtam, ő a kedvenc színész-énekesem, Darren Criss.(Most épp a Gleeben szerepel) Nagyon jó a hangja, jól játssza a szerepét is, és még helyes is. Úgy rajongok értem, mint valami 12 éves kislány. De nem bánom. Olyan világot élünk, hogy az embernek már kb semmire, semmihez sincs ideje, lehetősége, legalább ez az egy szórakozásom lehessen meg:)  Nagyon szeretem azokat a zenéket, amiket a Glee-be énekel, és a kislemezén lévő számok is nagyon szépek.
Játszik a Broadway-en is, szóval nekem senki se mondja, hogy nem tehetséges, mert akkor szétrúgom a seggét! Csak így, kedvesen...:)

De most nézzetek rá! Hát nem helyes? Nem olyan Justin Bieber, meg az a One Direction banda féle..Jó én értem, kellenek azok a szépfiúk is vagy mi a fene, de ő legalább azt az igazi, rendes pasit képviseli, amiből ma már sajnos elég kevés van az utcán... 

Na, mégis csak tudok miről írni akkor.
Épp munkát keresek...sajnos...ma is épp voltam egy interjún.. meg hétfőn is megyek...szörnyű, mennyire nehéz elhelyezkedni.. 

Egy Darren számmal búcsúzok, az első két perc a jó!:D



2012. szeptember 17., hétfő

Boldog 20-at?



Nemrég "ünnepeltem" a 20. születésnapomat.
Nagyon szolid születésnap volt ez, holott a fiatalok többsége akkora bulit csap ezen alkalomkor, hogy mindenki összehány mindent és mindenkit, limuzin itt, limuzin ott ennyi meg annyi ember, pia pia hátán ésatöbbi..
Na nálam pont nem így volt... két legjobb barátosném Németországba költözött, másik legjobb haverom vidéken volt, és kedves D. meg épp betegállományba kényszerült...így nem volt barátom akivel (aznap, mikor 20 lettem) ünnepelhettem volna..Unalmasabb volt mint egy átlagos unalmas nap..most gondold el..:D
De ma, D.-vel végre találkozhattam! Ismer engem, így tudta, mi az az ajándék, aminek a legjobban örülnék. Kedvenc színészem, a szerelmem  *.* :D nem más mint Darren Criss. (Aki nem hallott róla, azonnal guglizzon rá) Így hát készített nekem egy nagy Darren Criss plakátot. Majd csatolok képet, ezt mindenkinek látnia kell!!:)
Beültünk a Szimplába, ami a kedvenc helyünk, megvettük a borunkat, mert hát ugye ünnepelünk vagy mi a szösz, koccintottunk, és odaadta nekem az ajándékot.
Nagyon izgultam, mert tudtam, hogy vmi olyat kapok tőle, aminek biztos, hogy nagyon fogok örülni..És amikor kinyitottam, és megláttam Darrent, azt hittem, hogy álmodom. Nem egy aranylánc, nem egy sportautó, nem egy lakás, de mégis, ebbe az ajándékba bele tette minden szeretetét..

Biztos Veletek is volt már, hogy rosszul zárult a hetetek..Rossz volt a munkahelyen, rossz volt otthon, nem találtátok a helyeteket, nem volt, ami színessé tegye a napotokat..Nekem ez a hét volt nagyjából ilyen. De most vasárnap este, mikor D-vel ültünk a Szimplába, boroztunk, beszélgettünk, körülöttünk sok ismeretlen, változatos ember, mindenféle országból, kultúrából...
Jó volt..nagyon jó volt..Ez alatt a 3-4 óra alatt elfelejtettük az itthoni dolgokat, bajokat, amikkel szembe kell nézni hétről hétre...csak itt voltunk, ő, én, a két pohár bor (plusz egy üveg ..:))...mindennél többet ért..Jó érzés volt kicsit kizökkenni a hétköznapokból, kicsit szórakozni..
És ez miatt a 3-4 óra miatt gondolom,hogy igenis.... BOLDOG 20-at:)

2012. szeptember 15., szombat

Miért?



Hogy miért kezdem el? Magam sem tudom.. Sőt, ezzel a mondattal el sem kellene kezdenem blogot írni.. sokkal frappánsabb kezdéseket olvastam, mint ez.... ez... egy szutyok.. De nem tudom máshogy kezdeni..
Fekszem itt az ágyamon, mellettem egy igen értékes IKEA lámpa világít..éppen hogy csak megvilágítja az ágyam és a laptopom..éppen csak, mivel kicseréltem azt a drága izzót, amit adtak hozzá, és vettem egy ugyancsak drága narancssárga körtét...úgy gondoltam, hogy ez így hangulatos lesz majd.. És, nem tévedtem. Alig-alig látni, de ez így pont jó..

Csak fekszem, hallgatom a New York State Of Mind című számot, de persze nem az eredetit, hanem a Glee féle verziót... középhangon szól, se nem halk, se nem hangos így  23 óra környékén.. Ismétlőre van állítva, és ahogy újból és újból megszólal a zongora a szám elején, mindig valami jó érzés tölt el...Nyugalom...vagy nem is tudom..
És ekkor jött ez a bugyuta ötlet, hogy ez a tökéletes alkalom  arra, hogy elkezdjek valami újat...Mondjuk a blog írást...