Dani olyan negyed öt körül szállhatott le a buszról. Mivel Karácsony volt, nem vitte egészen hazáig őt a busz, egy szomszédos településen kellett leszállnia. Apja autóval ment érte, és úgy sikeredett neki haza jutnia. Haza. Ez is relatív, mivel már másfél éve nem lakik otthon. Felköltözött érettségi után Pestre a nagymamájához, és már azóta is ott lakik. Így, már az az otthona.
Az ok, amiért még is lelátogatott abba a faluba, abba a házba, ahol sok sok évig lakott, az az, hogy a kisöccse, Krisztián nagyon sok időt tölt Csabával, az apukájával, és ez karácsonykor is így volt. Ráadásul december 23-án töltötte be a 16-ik életévét, így egyszerre két dolgot is ünnepelhettek. Csaba és Éva válófélben vannak, de erre az alkalomra Éva is visszatért régi otthonába, így most Mindenki együtt tudott lenni, aminek igazából senki sem örült Csabán kívül.
Visszatérve Danira. Már vagy 25 perce várta a megállóban édesapját. Szemével folyton az utat pásztázta, hát ha végre meglátja közeledni az autót, amit apja vezet. Kereste, holott nem is tudta, milyen autóval fog megérkezni...Ennyire jó viszonyba voltak Dani és Csaba..
Fél óra várakozás után végre bekanyarodott Csaba, egy fehér, lepusztult kocsival..ez is biztos egy olyan sikeres üzletelés gyümölcse, amit Csaba szokott lebonyolítani. Elvileg van hozzá érzéke...

Dani beszállt az autóba, nagy nehezen becsukta az ajtót és elindultak..Ránézett apjára.
Azt látta, amire számított..Üres tekintet, mint aki azt sem tudja, hogy éppen hol és kivel van. Előző nap ugyanis sikerült neki egy olyan nyugtató bevenni, amit az orvos írt fel neki a magas vérnyomására. Ezzel természetesen semmi gond sincs, csak hogy még az nap ívott egy kis likőrt, ami pálinkából készült, és mivel Csabi szinte sosem iszik, ezért most ez a kis mennyiség is eléggé kiütötte őt.

Az út jeges volt, ködös, és már kezdett is sötétedni...A haza fele vezető úton többször előfordult, hogy Csaba elveszítette uralmát az autó felett, és ilyenkor Dani kapott oda a kormányhoz, és kormányozta vissza az autót a megfelelő sávba. Egyszer majdnem keresztbe is fordultak az úton. Csak a szerencsének köszönhették, hogy nem jött szemből egy autó sem..

 ~O~

"Otthon", minden olyan volt, mint régen.

A karácsonyfa természetesen még az autóban volt, amit persze Daninak és Krisztiánnak kellett felhoznia a garázsból, majd kifaragni és beletenni a tokba. A gyerekek édesapja ilyenkor vagy sosem ért rá, vagy szimplán csak kijelentette, hogy ez már csak nem okoz gondot Nektek..

Így az este nagy része azzal ment el, hogy Éva kint főzte a vacsorát, a két gyerek meg a fát faragta, ami valahogy sosem állt meg a tartójában..

A vacsora után, végre sikeredett rávenni Csabát, hogy valahogy oldja már meg a fa dolgot, mert az még mindig nem állt meg a helyén..
Természetesen az történt, ami ilyenkor lenni szokott, hogy neki sem sikerült..
Még mindig a gyógyszer hatása alatt volt, lassan beszélt, még mindig a szeme olyan furcsa volt, tényleg, mint aki be van rúgva, és szédelegne...
Ekkora már Krisz bent netezett a gépén..
Csabi megkérdezte Danitól, hogy merre vannak a díszek a fához, mert legalább azok legyenek fent rajta. Erre ő csak annyit válaszolt, hogy nem tudom..mert miért is kellene tudnia..nem?

És ezután jött, az, amire senki se gondolt volna.
Csaba berontott a szobába, megkérdezte Krisztől is merre vannak a díszek, de ő csak flegmán annyit reagált, hogy honnan tudjam, hagyjál békén! Persze ezeket a szavakat nem valami tisztelettudóan mondta ki, tegyük hozzá.

Csabát ekkora elöntötte az ideg, kirángatta a falból a gépet és elhajította. Megfogta Krisz karját, kirángatta a székből, és kilökte őt a szobából. Szó szót követett, Éva is odarohant hozzájuk és bekapcsolódott a vitába. Dani kint volt a nappaliba, tőlük 3 méterre, csak állt némán, és mozdulatlanul, és közbe azon járt az agya, hogy most mitévő legyen.
Csaba Évát is meglökte, egyszerűen nem bírt uralkodni magán..minden harag, méreg,düh, ami az elmúlt másfél évben rejtőzött benne, most tört felszínre. Nem válogatta meg a szavait, mindenkihez azt vágta, ami a legjobban fájt nekik, amivel a legjobban meg lehetett bántani őket.
Eközben betörte a fürdőszoba ajtaját. Nem volt nehéz, mivel papírvékony fából készült, olyan tipikus IKEA-s fa volt..Repült szék, falról naptár, minden ami mozdítható...Pohár tört össze..

Krisz nem bírta már tovább nézni, ami karácsony este az otthonában történt. Ő csak azt szerette volna, ha békésen megvacsoráznak, kibontja a kis ajándékait, majd folytathatja tovább a PS-ezést.
Magára kapta a cipőjét meg a kabátját, és elviharzott otthonról. Közben Csaba Danit támadta szavaival.
-miért nekem kell utoljára meg tudnom?? még a Zsuzsi (Dani nénikéje) is hamarabb tudta meg, hogy rózsaszín nyakkendőbe flangálsz a Hősök terén...
Ugyanis Dani meleg volt, és Csabát nem csak ez bántotta, hanem az is, hogy majdnem ő volt az utolsó ember a családban, aki megtudta.

Danit nem bántották ezek a megjegyzések, szerencsére nyugodt tudott maradni. Már amennyire a helyzet ezt engedte. Éva elkezdett öltözködni, hogy elinduljon megkeresni Kriszt. Nem vitt mobilt, így hiába hívták, nem tudták őt elérni. Dani anyja után ment, magára hagyva apját, akit egyáltalán nem érdekelte, hogy vajon merre lehet a kisfia.

Egy óra hosszú keresgélés után végre meg lett Krisz is. Éva és két gyereke úgy döntöttek, nem mennem haza, mivel Csaba kiszámíthatatlan volt, ugyanis szólt, hogy be ne menjenek a lakásba.. tudni illik ez alatt a másfél év alatt kétszer is öngyilkossági kísérletet hajtott végre. Már amennyire ez az volt.

Felhívták a rendőrséget, akik rá egy órára végre meg is jelentek.
Együtt felmentek a lakásba.
Semmi sem volt..Csaba aludt, mint akinek az ég adta világon semmi gondja sem lenne..
A rendőrök egy kis beszélgetés után megállapították, hogy sajnos ők semmit sem tudnak tenni.. Daniék viszont semmiképp sem szerettek volna otthon maradni, így a rendőrök elvitték őket a legközelebbi városba, ahol kibéreltek egy szobát, és ott várták a másnapot, hogy végre hazamenjenek az igazi otthonukba, Budapestre......

Boldog Karácsonyt!!!!!