Régóta tervezem, hogy veszek egy új ágyat, mivel a mostanit már rettentően kifeküdtük, és nem bírok rajta aludni.

A tegnapi miatt úgy gondoltam tökéletes az alkalom arra hogy ezzel eltereljem a gondolataimat amibe lassan bele fogok őrülni.

De természetesen még az IKEA-ba is mindenről Ő jutott eszembe. A mandulatortáról, a gyertyákrók bútorokról, mindenről.. Nem is tudom hányszor sírtam ma, és most megint kezdek mivel ezt a szart írom...és megint reménykedem, hogy egyszer csak rámír, hogy találkozni szeretne, vagy csak simán megjelenik nálam..

Erre belikeolja egy képemet instán. Értitek ezt? Instán. Gondolom azért nem facen, hogy ne lássa a srác akivel ismerkedik. Vagy már csak ennyire megszállottja lettem ennek az egésznek? Vagy ennyire ismerem már.. 

Nem érdekel. Akarom őt. Reménytelenük.
Tegnap egy negyed szelet pizzát tudtam enni. Ma egy szelet tortát meg némi kis krumplit de azt is csak azért mert detti rám erőltette. Nem tudok enni se. Elszívtam másfél nap alatt kb 25 szál cigit..
Az kéne még hogy itt legyengüljek teljesen..

Felregisztráltam erre a szar társkeresőre, de én nem írok senkinek sem az biztos. Majd ha valakit meggyőzött a ronda pofám, és ír nekem, és én nekem is szimpatikus, akkor válaszolok neki. De istenem.. nem akarom ezt. Egyáltalán nem. Inkább vissza szeretnék mindent csinálni. Este van, és megint egyedül fekszem le, úgy, hogy ki tudja, lehet ő már éppen mást ölel. Ah, mindjárt idehányok az idegtől. (a 15 hónap alatt ez az első nap, hogy egy szót sem beszéltünk egymással..és talán már nem lesz olyan nap, hogy beszélnénk bármit is...)

Sajnos muszáj ezeket leírnom, még ha égő is (szerencsére nincs olvasóm tudtommal, de az sem érdekelne ha lenne) hogyha valamikor lesz valakim, és visszaolvasom a bejegyzéseim, tudjam, milyen hibákat nem szabad elkövetnem, és milyen következménye lehet, ha mégis megteszem.