2015. február 8., vasárnap

Régóta tervezem, hogy veszek egy új ágyat, mivel a mostanit már rettentően kifeküdtük, és nem bírok rajta aludni.
A tegnapi miatt úgy gondoltam tökéletes az alkalom arra hogy ezzel eltereljem a gondolataimat amibe lassan bele fogok őrülni.
De természetesen még az IKEA-ba is mindenről Ő jutott eszembe. A mandulatortáról, a gyertyákrók bútorokról, mindenről.. Nem is tudom hányszor sírtam ma, és most megint kezdek mivel ezt a szart írom...és megint reménykedem, hogy egyszer csak rámír, hogy találkozni szeretne, vagy csak simán megjelenik nálam..
Erre belikeolja egy képemet instán. Értitek ezt? Instán. Gondolom azért nem facen, hogy ne lássa a srác akivel ismerkedik. Vagy már csak ennyire megszállottja lettem ennek az egésznek? Vagy ennyire ismerem már.. 
Nem érdekel. Akarom őt. Reménytelenük.
Tegnap egy negyed szelet pizzát tudtam enni. Ma egy szelet tortát meg némi kis krumplit de azt is csak azért mert detti rám erőltette. Nem tudok enni se. Elszívtam másfél nap alatt kb 25 szál cigit..
Az kéne még hogy itt legyengüljek teljesen..


Felregisztráltam erre a szar társkeresőre, de én nem írok senkinek sem az biztos. Majd ha valakit meggyőzött a ronda pofám, és ír nekem, és én nekem is szimpatikus, akkor válaszolok neki. De istenem.. nem akarom ezt. Egyáltalán nem. Inkább vissza szeretnék mindent csinálni. Este van, és megint egyedül fekszem le, úgy, hogy ki tudja, lehet ő már éppen mást ölel. Ah, mindjárt idehányok az idegtől. (a 15 hónap alatt ez az első nap, hogy egy szót sem beszéltünk egymással..és talán már nem lesz olyan nap, hogy beszélnénk bármit is...)


Sajnos muszáj ezeket leírnom, még ha égő is (szerencsére nincs olvasóm tudtommal, de az sem érdekelne ha lenne) hogyha valamikor lesz valakim, és visszaolvasom a bejegyzéseim, tudjam, milyen hibákat nem szabad elkövetnem, és milyen következménye lehet, ha mégis megteszem.  



Outside

Miért nem tudok visszamenni az időbe?
Két hetet, nem többet. Csak két hetet. Hogy ne történjen meg ami megtörtént.
Tegnap itt volt a volt párom, hogy elhozza az itt maradt cuccait.
Egész nap azon kattogtam, hogy valahogy vissza kell szereznem őt. Tudom, én szakítottam vele, de megbántam. Ismerkedik már, nem érdekelt még ez sem. Csak az, hogy visszakapjam őt.
Feljött, elmondtam neki, hogy érzek, mit szeretnék. Sírtam. Nem, zokogtam neki. Könyörögtem. Vagy 100x. Megalázkodtam, rengetegszer. De ez sem érdekelt. Próbáltam marasztalni őt, hogy ki ne menjen azon az ajtón. Maradjon itt este, beszéljük meg, mert szeretném jóvá tenni mind azt, amit elrontottam. Érte hajlandó lettem volna megváltozni. Bármit megtenni, hogy ne veszítsem el. És ő csak állt, nézett, és kiült az arcára az undor. Kijelentette, hogy nem akar engem. Így kimondta. Hogy ő céltudatos, és már nem akar velem lenni. Egyszerűen nem tudtam felfogni, nem tudtam megérteni, hogy ilyen hamar ő erre jutott. Persze, én szakítottam vele, de nem akartam az érzéseivel játszadozni. El kellett veszítenem őt ahhoz, hogy tudjam, mennyire is szeretem, és mennyire szükségem van rá. Hogy itt legyen, átöleljen, csókoljon, hogy együtt éljünk.. És semmi.. Ennyi volt.. A lakáskulcsot nem kértem el tőle. Hátha..hátha egyszer megjelenik, és a nyakamba ugrik. hátha.. vagy ne is reménykedjek ebbe? Felesleges igaz?
Nekem is azt kellene tennem, amit ő? Kezdjek el ismerkedni? De hogy? Hogy?
Felkeltem, rögtön ő jutott eszembe, hogy miért nincs az ágy másik oldalán. Kimentem kávét főzni. Ő jutott eszembe, hogy milyen jókat főztünk a konyhába, mennyit veszekedtünk azon, ki panírozza be a húst... ilyesmik..tudom nevetséges, de akkor is. Hogy legyek ezen túl? Persze, az idő mindent megold. De ki tudja, mennyi idő kell nekem.. De nem is akarom, hogy az idő oldja meg. Azt akarom, hogy jöjjön vissza.  Pedig emlékszem, mikor mondta, hogy nem fog elhagyni engem soha.. hát igen, ha az ember szerelmes, kijelent olyan dolgokat, amiket nem kellene.

Mit csináljak..
Mit..




Look at what you've done
Stand still, falling away from me
When it takes so long
Fire's out, what do you want to be?

Now I'm holding on
Myself was never enough for me
Gotta be so strong
There's a power in what you do
Now every other day I'll be watching you

I'll show you what it feels like
Now I'm on the outside
We did everything right
Now I'm on the outside
I'll show you what it feels like
Now I'm on the outside
We did everything right
Now I'm on the outside

So, you give me no reason
For me to stay close to you
Tell me what lovers do
How are we still breathing?
It's never for us to choose
I'll be the strength in you

Now I'm holding on (I'm holding on)
Myself was never enough for me
Gotta be so strong
There's a power in what you do
Now every other day I'll be watching you

I'll show you what it feels like
Now I'm on the outside
We did everything right
Now I'm on the outside
I'll show you what it feels like
Now I'm on the outside
We did everything right
Now I'm on the outside

I'll show you what it feels like
Now I'm on the outside
I'll show you what it feels like

I'll show you what it feels like
Now I'm on the outside
We did everything right
Now I'm on the outside





2015. február 7., szombat

Pontosan

Azt mondják, egy párkapcsolatban az egyik fél mindig jobban szeret. Istenem, bárcsak ne én lennék az...

Bárcsak c. film






 

Ez a végzetes szerelem. (...) Ismerni a hibáit és a rossz oldalait annak, akit szeretünk. És mégis tovább szeretni.

Leon Uris

2015. február 6., péntek

Múlt héten szakítottam a párommal.
Nem voltam már szerelmes, így nem láttam értelmét a folytatásnak.
Szerettem. De nem úgy, ahogyan kellett volna, ahogy elvileg ő szeretett.
Meg kellett tenni, ha a jövőmet nézem.
Még nem vagyok túl rajta. Közel se. Hiszen 15 hónapról beszélünk.

Erre ma megtudom, hogy ő már ismerkedik. Rákövetkező nap már felregel egy társkeresőre. És ismerkedik.
Undorító. Annak tartom. Hogy neki ennyit jelentene 15 hónap? Hogy másnap már párkapcsolatot keres? Hánynom kell. És én még jóba akartam maradni vele, találkozni, megmaradni barátnak. De ezek után? Hogy ezt teszi.
Rendben, nem tartozik magyarázattal, mert szakítottam vele. Dehogy ennyire semmit ne jelentsen 15 hónap. Hogy ennyire hamar túl legyen ezen az egészen. Megtehettem volna én is, hogy ismerkedem már. De nem menne, mert őt látnám mindenkiben. Ami még szerintem teljesen normális. Pfúj, legszívesebben megütném, mert szerintem megérdemli. És igen, az indulat beszél belőlem, de már ez sem érdekel. Hánynom kell...
És én még sajnáltam..próbáltam még anno menteni a kapcsolatot. Ha ezt tudtam volna, le se szartam volna...

2014. október 21., kedd

2-3 hét, és indulunk Londonba.
Tegnap megnéztem egy kis könyvben, hogy miket javasolnak megnézni, de basszus annyi minden van, hogy nem lesz elég ez a 4 nap. Így biztos vagyok benne hogy be leszünk táblázva elég rendesen.
Mindegy már nagyon várom, a szállásunk kb 25 percre lesz a belvárostól, vonattal még kevesebb. Szép kis modern szobát fogunk kapni, de majd rakok fel képeket:) Persze ha tényleg olyan, mint amilyennek itt a neten mutatják:)
Sajnos még fogalmam sincs, hogy mit hogyan kell majd a reptéren csinálni, ettől kicsit parázok is, és ahogy magunkat ismerem, biztos lesz valami galiba, ami majd megnehezíti a dolgainkat...:D
De nem ba, így szép az élet:)

Megint elkezdtem olvasni. Múlt hónapban megnéztük moziban az "Az útvesztő" című filmet, (3x) és annyira megtetszett, hogy rögtön meg is vettem a könyvet belőle. Elolvastam, és a második része pedig nem rég jelent meg, amit szintén rögtön megvettem, és most épp azt olvasom. Tűzpróba a neve, és ez is eddig olyan jó, mint az első könyv:)

Mi történt még....

Vettem egy iMac-t, mert már a laptopom nem nagyon működik. Hogy pontosabban fogalmazzak, hitelre vettem, mert persze önerőből nem tudtam volna ezt egy összegbe megvenni. Most két évig nyöghetem a részleteket. De, valamit valamiért. Eddig nagyon tetszik, bár, az kicsit visszataszító, hogy 3 évvel ezelőtti játékok nem indulnak el rajta. Egy iMac-en..... na mindegy, attól még szeretem..:D olyan szééééééép.....és...csak egy monitor az egész... Még mindig ismerkedem vele, több mint egy hétig azt sem tudtam hogy kell kacsacsőrt rakni a szívecske miatt. De már tudoooooom nézzétek

< hehe < szupii:D

Jah és van egy kis hörim is. Minyo a neve. Minion lett vna eredetileg, de az olyan snassz már h így lett Minyo.:D ami szerintem tök cuki név.:D

Majd Minyoról is rakom fel képet, ha megjön hozzá a kedvem, mert most takarodnom kell mosogatni.

Na csá.

2014. augusztus 10., vasárnap

Ismét csak ezzel tudom kezdeni a bejegyzésem:
élek még, nem tűntem el teljesen. Az utolsó írásom óta eltelt 3 és fél hónap, szégyenlem is magam, hogy ez idő alatt egyszer sem szántam rá magam, hogy írjak.
De mivel most beteg vagyok, és az ágyban fekszem, Márk meg dolgozik, Szabi meg nincs itthon, Detti a másik szobába netezik, így végül csak sikerült "tollat" ragadnom".

Basszus és nem tudom mit írjak.
Negyed év alatt nem sok változás történt velem. Ha fog, akkor viszont szeptembertől, ugyanis:
- jelentkeztem nyelvtanfolyamra. Angol, középhaladó, és augusztus 25-től indul. 3 hónap, heti 2x5 óra, esténként. Ha ez vége, akkor pedig jön a következő 3 hónap. Nyelvvizsgáig nem szeretném abba hagyni. Így is túl sok ideig halogattam.
- jelentkezem pótfelvételivel a BGF-re. Ha van egy kis szerencsém, akkor 1 hónap múlva nemzetközi gazdálkodásit fogok tanulni. Csak felsőfokú szakképzés, de több, mint a semmi.
- novemberben irány London. 5 nap. Repjegyek meg vannak, poggyászt megvettük, már csak a transzfer van, a szállás, és költőpénz..:D ez már "semmi"
Most úgy van a dolog, hogy jön a Detti is, de ebben még nem vagyok annyira biztos, mivel ő még sehol sem tart, és azért egy egyhetes nyaralás Londonban, nem két forint. És még semmit sem rakott félre. Na majd meglátjuk.

Most azon gondolkodom, hogyha végre sikerül vissza szoknom ide, akkor sem tudok majd úgy, mint anno, hogy minden nap írok. Inkább képekkel fogom telepakolni a blogot, az gyorsabb.