2014. március 17., hétfő
2014. március 6., csütörtök
$
Másfél éve vagyok a jelenlegi munkahelyemnél. Tavaly május óta vagyok ott üzletvezető. Lassan egy éve. Itthoni viszonylatban egész jó fizetést kapok. De hogy még mindig abban a helyzetben vagyok, hogy hónap végére nem marad pénzem... Ez annyira kiábrándító. Azért persze, hozzá kell tenni, hogy tavaly áprilisban elköltöztem szüleimtől, és már a kis önálló életemet életem, ami azért sok pénzt elvisz...de akkor is.. És azt is elmondhatom magamról, hogy megtanultam javarészt spórolni.
December óta nem vettem magamnak új ruhát. Túl hordom a kontaktlencsém (tudom ez nem jó dolog), hogy minél több pénzt spóroljak. Olcsó kajákat eszem, nem veszek kólát, üdítőt.. Alig bulizok. Még a parfümöt is a cigányoktól veszem... És mégsem..
A cigi az egyetlen, amin nem spórolok, és heti 1-2 doboz be szokott figyelni. Na bumm!
De sajnos más egyében már nem tudok spórolni..Semmi extra kiadásom nincs. Lakbér, telószámla, rezsi, és kaja. De ezek alapok. Ami plusz, az a cigi, és néha egy kis pia, meg mozi.. Igaz, most lenne spórolt pénzem, de azt meg a következő albi kauciójára fog elmenni.
Pedig itt van a tavasz, kellene egy dzseki, egy jó kis fasza bőrdzseki..Jó lenne egy converse tornacsuka, új pólók, pulcsik, gatyák.. jah tényleg, ma az egyetlen farmergatyám is tönkrement... van egy nagy lyuk a közepénél..király.. És az a gond, hogy így nem is tudok felszabadultan élni, mert minden nap, ha kiadásom van, már kattog az agyam, hogy nah akkor most mennyivel kevesebb pénzem van, mikor is kapok fizetést..stb stb.. és pedig nekem nincsen családom, hogy 2-3 embert kellene eltartanom.. Mi lesz akkor?
Persze, nézhetjük a másik szemszögből is: van munkám, külön élek, van telefonom, telik cigire, és kajára. Azt meg éljem túl, hogy a hónap utolsó hetében vissza kell fognom magam még jobban.. Tudom. De akkor is..:(
December óta nem vettem magamnak új ruhát. Túl hordom a kontaktlencsém (tudom ez nem jó dolog), hogy minél több pénzt spóroljak. Olcsó kajákat eszem, nem veszek kólát, üdítőt.. Alig bulizok. Még a parfümöt is a cigányoktól veszem... És mégsem..
A cigi az egyetlen, amin nem spórolok, és heti 1-2 doboz be szokott figyelni. Na bumm!
De sajnos más egyében már nem tudok spórolni..Semmi extra kiadásom nincs. Lakbér, telószámla, rezsi, és kaja. De ezek alapok. Ami plusz, az a cigi, és néha egy kis pia, meg mozi.. Igaz, most lenne spórolt pénzem, de azt meg a következő albi kauciójára fog elmenni.
Pedig itt van a tavasz, kellene egy dzseki, egy jó kis fasza bőrdzseki..Jó lenne egy converse tornacsuka, új pólók, pulcsik, gatyák.. jah tényleg, ma az egyetlen farmergatyám is tönkrement... van egy nagy lyuk a közepénél..király.. És az a gond, hogy így nem is tudok felszabadultan élni, mert minden nap, ha kiadásom van, már kattog az agyam, hogy nah akkor most mennyivel kevesebb pénzem van, mikor is kapok fizetést..stb stb.. és pedig nekem nincsen családom, hogy 2-3 embert kellene eltartanom.. Mi lesz akkor?
Persze, nézhetjük a másik szemszögből is: van munkám, külön élek, van telefonom, telik cigire, és kajára. Azt meg éljem túl, hogy a hónap utolsó hetében vissza kell fognom magam még jobban.. Tudom. De akkor is..:(
2014. március 4., kedd
Végre, március. Egyre csak közeledik a tavasz végre, nem kell kabátot venni..jeee!!!
Ismét semmi fontos nincs a nap alatt, tulaj meghirdette a lakást, szóval, épp most is körbevezet valakit, és próbálja elhitetni velük, hogy mennyire szuper is ez a lakás. Hát, sokszor közbe tudnék szólni. Jó lesz már itt hagyni ezt a környéket. Sajnos mi még nem kezdtük el a keresést úgy normálisan, mert nincs meg a kaucióra a pénz, majd csak március 15-től. De már az sincs messze.
Ah, eszembe jutott egy pozitív kimenetelű dolog. 1 hónapja kb vettem egy C típusú állampolgártól egy paco rabanna: invictus parfümöt, a 100 ml-t. boltba kb 20 ezer ft, megkaptam 5 ezerért. És eredeti, és kurva jó illata van, és nagyon kevés fogyott még csak belőle:D Még vagy 2 hónapig kitart \o/
Páromnak is rendeltem, de azt még nem hozta meg, pedig már 2 hete meg kellett volna. Félek, hogy már nem is fog megérkezni:( Biztos nem tudta még kilopni. Nem baj, reménykedünk:)
Röviden ennyi.
Zene.
Ismét semmi fontos nincs a nap alatt, tulaj meghirdette a lakást, szóval, épp most is körbevezet valakit, és próbálja elhitetni velük, hogy mennyire szuper is ez a lakás. Hát, sokszor közbe tudnék szólni. Jó lesz már itt hagyni ezt a környéket. Sajnos mi még nem kezdtük el a keresést úgy normálisan, mert nincs meg a kaucióra a pénz, majd csak március 15-től. De már az sincs messze.
Ah, eszembe jutott egy pozitív kimenetelű dolog. 1 hónapja kb vettem egy C típusú állampolgártól egy paco rabanna: invictus parfümöt, a 100 ml-t. boltba kb 20 ezer ft, megkaptam 5 ezerért. És eredeti, és kurva jó illata van, és nagyon kevés fogyott még csak belőle:D Még vagy 2 hónapig kitart \o/
Páromnak is rendeltem, de azt még nem hozta meg, pedig már 2 hete meg kellett volna. Félek, hogy már nem is fog megérkezni:( Biztos nem tudta még kilopni. Nem baj, reménykedünk:)
Röviden ennyi.
Zene.
2014. február 25., kedd
Az utóbbi időben eléggé elhanyagoltam a blogomat. Nagyon egyszerű az oka. Van fontosabb dolgom is:)
Persze nem feledkeztem meg róla, folyton eszembe volt, hogy írnom kellene, de mindig akadt fontosabb teendőm is. Legfőképp a párom. Amikor nem dolgozom, akkor leginkább vele vagyok. Hétvégén náluk voltam, ez volt az első alkalom, hogy úgy vendégeskedtem ott, hogy mindenki tudta már, hogy mi egy pár vagyunk. Öccse, aki 15 éves, az anyukája, és az apukája is. Apukájától paráztam a legjobban, és hááát... nem is volt olyan húúú de jó ez a találkozás. Remélem azért majd ha legközelebb találkozunk, akkor oldottabb lesz a hangulat. Ami rajtam is múlik, de ilyenkor úgy parázok, mint egy idióta. Rám tör a frász.
Anyukájánál egyszerűbb, talán mert nő, és velük hamarabb megtalálom a közös hangot. Exem szüleinél is így volt, Ildivel sokkal könnyebben tudtam kommunikálni.. És ez most is így van. Még. :)
Aztán, dolgozom is, így az is sok időmet elveszi. A mostani beosztásomat úgy csináltam, hogy kedd-péntekig minden nap 10-11 óráztam, így a péntek-hétfő szabad volt. Meló után hazaérve meg már életkedvem nem volt, nem hogy még írogatni. Most sikerült rávennem magam, de már fáradok, megint.
UH, ez a kekszes milka valami isteni finom, ajánlom..:P
Lassan hónap vége, és ha minden jól megy, akkor sikerül egy kisebb összeget félre raknom a költözéshez.
Többet terveztem, így bajba lettem volna, de, szerencsémre, a következő fizetésem mellé kapok egy kis bónuszt, amire nem számítottam, így a kiesett összeget ezzel tudom pótolni:) És talán még a telefonom is elő tudom törleszteni:)
El kezdtem egy új sorozatot nézni, modern family. Már vagy 5 éve megy....hogy eddig én miért nem hallottam róla...mintha egy burokba élnék, nem?:D Azt is ajánlom, aki esetleg nem nézi. Meg a kekszes milkát. Az finom. Nagyon!
Hétvégén voltunk bulizni. Nem volt annyira jó..Fáradt voltam, kevés pénzem volt, és utálok amúgy is buliba menni. Tudom, furán hangzik, hogy 21 éves létemre utálom a bulikat. De ennek meg van az oka. Sajnos eddig ahány ilyen éjszakába vetettem magam, sose volt az, hogy valakivel szemezzek, vagy valaki oda jöjjön hozzám, vagy bármi ilyenek. Értitek mire gondolok. Ismerőseim akárhányszor bulizni mentünk, 10 perc után más szájába voltak. És igenis én is kipróbáltam volna anno szívesen, hogy ez mégis milyen érzés. Most már nem is kell, mert szerelmes vagyok, együtt vagyok valakivel, így ez a része már rohadtul nem érdekel, csak anno, ez miatt utáltam meg bulikba járni. A másik fele meg, hogy nem bírok feloldódni. Nagyon nagyon sokat kell innom ahhoz, hogy önfeledtem tudjak szórakozni. Félek, hogy kinéznek, és kinevetnek, ahogy táncolok, ahogy kinézek, stb.. Ezek miatt nem szeretek bulizni.. Gondolom csak én vagyok ezzel így:D
De már mindegy, mert imádom a barátom <3 Amúgy közelítünk a 4. hónaphoz:)
Na ennyi lenne mára.
Zene persze nem maradhat, a hétvégi buliba hallottam és qrva jóóóó!!!
Persze nem feledkeztem meg róla, folyton eszembe volt, hogy írnom kellene, de mindig akadt fontosabb teendőm is. Legfőképp a párom. Amikor nem dolgozom, akkor leginkább vele vagyok. Hétvégén náluk voltam, ez volt az első alkalom, hogy úgy vendégeskedtem ott, hogy mindenki tudta már, hogy mi egy pár vagyunk. Öccse, aki 15 éves, az anyukája, és az apukája is. Apukájától paráztam a legjobban, és hááát... nem is volt olyan húúú de jó ez a találkozás. Remélem azért majd ha legközelebb találkozunk, akkor oldottabb lesz a hangulat. Ami rajtam is múlik, de ilyenkor úgy parázok, mint egy idióta. Rám tör a frász.
Anyukájánál egyszerűbb, talán mert nő, és velük hamarabb megtalálom a közös hangot. Exem szüleinél is így volt, Ildivel sokkal könnyebben tudtam kommunikálni.. És ez most is így van. Még. :)
Aztán, dolgozom is, így az is sok időmet elveszi. A mostani beosztásomat úgy csináltam, hogy kedd-péntekig minden nap 10-11 óráztam, így a péntek-hétfő szabad volt. Meló után hazaérve meg már életkedvem nem volt, nem hogy még írogatni. Most sikerült rávennem magam, de már fáradok, megint.
UH, ez a kekszes milka valami isteni finom, ajánlom..:P
Lassan hónap vége, és ha minden jól megy, akkor sikerül egy kisebb összeget félre raknom a költözéshez.
Többet terveztem, így bajba lettem volna, de, szerencsémre, a következő fizetésem mellé kapok egy kis bónuszt, amire nem számítottam, így a kiesett összeget ezzel tudom pótolni:) És talán még a telefonom is elő tudom törleszteni:)
El kezdtem egy új sorozatot nézni, modern family. Már vagy 5 éve megy....hogy eddig én miért nem hallottam róla...mintha egy burokba élnék, nem?:D Azt is ajánlom, aki esetleg nem nézi. Meg a kekszes milkát. Az finom. Nagyon!
Hétvégén voltunk bulizni. Nem volt annyira jó..Fáradt voltam, kevés pénzem volt, és utálok amúgy is buliba menni. Tudom, furán hangzik, hogy 21 éves létemre utálom a bulikat. De ennek meg van az oka. Sajnos eddig ahány ilyen éjszakába vetettem magam, sose volt az, hogy valakivel szemezzek, vagy valaki oda jöjjön hozzám, vagy bármi ilyenek. Értitek mire gondolok. Ismerőseim akárhányszor bulizni mentünk, 10 perc után más szájába voltak. És igenis én is kipróbáltam volna anno szívesen, hogy ez mégis milyen érzés. Most már nem is kell, mert szerelmes vagyok, együtt vagyok valakivel, így ez a része már rohadtul nem érdekel, csak anno, ez miatt utáltam meg bulikba járni. A másik fele meg, hogy nem bírok feloldódni. Nagyon nagyon sokat kell innom ahhoz, hogy önfeledtem tudjak szórakozni. Félek, hogy kinéznek, és kinevetnek, ahogy táncolok, ahogy kinézek, stb.. Ezek miatt nem szeretek bulizni.. Gondolom csak én vagyok ezzel így:D
De már mindegy, mert imádom a barátom <3 Amúgy közelítünk a 4. hónaphoz:)
Na ennyi lenne mára.
Zene persze nem maradhat, a hétvégi buliba hallottam és qrva jóóóó!!!
2014. február 13., csütörtök
Holnap Valentin nap.
Szerintem felesleges ünnep. Idén ünneplem, de csak azért, mert későn szóltam a páromnak, hogy ne ünnepeljük, és ő már készült nekem ajándékkel.
De jövőre nem fogjuk, nem tartom egy értékes és fontos ünnepnek..Szeretem én őt nullahuszonnégybe, szóval nincs értelme tényleg.
Ah, nincs is mit írnom most, szal abba is hagyom...majd egy hét múlva már talán fog velem annyi minden történni, hogy érdemes legyen leírnom ide..:D
Mindenesetre az új kedvenc zeném kirakom:D
Szerintem felesleges ünnep. Idén ünneplem, de csak azért, mert későn szóltam a páromnak, hogy ne ünnepeljük, és ő már készült nekem ajándékkel.
De jövőre nem fogjuk, nem tartom egy értékes és fontos ünnepnek..Szeretem én őt nullahuszonnégybe, szóval nincs értelme tényleg.
Ah, nincs is mit írnom most, szal abba is hagyom...majd egy hét múlva már talán fog velem annyi minden történni, hogy érdemes legyen leírnom ide..:D
Mindenesetre az új kedvenc zeném kirakom:D
2014. február 5., szerda
Sikeresen zártam a januári hónapot. Már ami az anyagiakat illeti.
Decemberben elég sok kiadásom volt, ajándékok, Bécs, mozi, buli, szülinap, szilveszter, ami miatt vissza kellett fognom magam januárban.
Sajnos, a február is ilyen lesz, mivel márciusba költözünk tovább. A kaució miatt, ebben, és a következő hónapban is spórolnom kell. Szerettem volna már végre beiratkozni a tanfolyamra, de szerintem a költözés miatt ezt is halasztanom kell. Talán sikerül rávennem magam, hogy magamtól, itthon kezdjek neki a tanulásnak.
Sikerült egy új posztert is szereznem magamnak. Lady Gaga Applause kislemez borítója lett rányomtatva.
Erről jut eszembe, hamarosan lejár a bankkártyám, és kapok helyette újat, ezért most lehetőségem van egyedi fényképes kártya rendelésére. Már csak azt kellene eldöntenem, hogy mi legyen rajta.
Glee kilőve, már nem rajongom annyira érte, hogy a kártyámon is az legyen.
Sorozatok szerintem minden más szintén kilőve..
Lehet, hogy a poszteren lévő gaga képet kellene rárakatnom. Úgyis az applause a kedvenc albumom.
Jut eszembe. Gaga novemberben Bécsben koncertezik. Február 17-től lehet a jegyeket megvenni. Gondolom 3 perc alatt elfogják kapkodni. Viszont én mindenképp szeretnék kimenni. Szabi azt mondta lehet kijön velem, aminek örülnék, mert ő is Gaga fan, így nem mennék egyedül.:D de basszus vagy 30 ezer tuti lenne a jegy...az megint annyi pénz...:((( nem tudom mit csináljak..
Na mindegy, itt egy jónak tűnő zene.
2014. január 29., szerda
Néha nem tudom körbeírni, hogy mennyire ideges tudok lenni. Csak velem van így? És úúgy kiadnám magamból, főleg annak, aki miatt felidegesítem magam, de az meg rontana a helyzeten.. de néha annyira felvilágosítanék pár embert pár dologról, amit tudom, hogy nem úgy látnak, ahogyan kellene.
De tudom, amíg nem vannak abban a helyzetben, addig nem is fogják úgy látni, ahogy kellene. Ah, kész káosz.. ahelyett, hogy leszarnám a dolgokat, még agyalok rajta.
Vagy... bárcsak én látnám úgy, ahogy ő, vagy ők.. de nem tudom..miért kell nekem mindenért megküzdenem, és miért nem hullik minden az ölembe... látni fogom én ennek a gyümölcsét valamikor a közeljövőben?
Néha úgy lennék megint gyerek. (mondom ezt 21 évesen)
Egyébként félig tudom, miért van ez. Miért érzek így. Most ez röhejesen fog hangzani. De nekem tényleg, mintha nem lett volna gyerekkorom.
A szüleim, amíg együtt laktunk, rengeteget veszekedtek. És mind a ketten hozzám jöttek panaszkodni, velem beszélték meg a gondjaikat. Mind ezt már vagy 14 éves korom óta. Bele láttam a dolgaikba, az anyagi helyzetünkbe, tudtam, hogy mennyire rosszul is állunk. Örülök, hogy mindketten megbíztak bennem, és velem beszélték meg ezeket, de ezáltal nem tudtam úgy élni, mint ahogy kellett volna. Szerintem. 19 éves koromig tartott. Akkor költöztem el itthonról. 18 évesen már dolgoztam nyáron, érettségi után pedig már rendesen munkába álltam. El kellett tartanom magam. Nem úgy mint a többi fiatalnak..dolgoztam. istenem...buliznom kellett volna, meg egész nap a gép előtt ülnöm nem?? Nem ez lenne a normális?? Nem tudom...egyébként élveztem ezt az életfajtát is, mert tudtam, hogy mindent magamnak köszönhetek, és nem kell senkire se támaszkodnom. De másfelől meg bennem van, hogy de jó lett volna még egy kicsit gyereknek lenni. Most meg, 21 évesen üzletvezető vagyok, független a szüleimtől, és úgy mindenkitől. Ez tetszik csak. Ezt kevesen mondhatják el magukról. De ennek ára volt.
Mindegy, az élet megy tovább, szokták mondani, én pedig tervezgetek. Ezt az évemet szeretném szorgalmasan eltölteni. Tanfolyam, utazás Londonba, áprilisba költözés, és még az előre nem látott dolgok. Mozgalmas lesz.
De tudom, amíg nem vannak abban a helyzetben, addig nem is fogják úgy látni, ahogy kellene. Ah, kész káosz.. ahelyett, hogy leszarnám a dolgokat, még agyalok rajta.
Vagy... bárcsak én látnám úgy, ahogy ő, vagy ők.. de nem tudom..miért kell nekem mindenért megküzdenem, és miért nem hullik minden az ölembe... látni fogom én ennek a gyümölcsét valamikor a közeljövőben?
Néha úgy lennék megint gyerek. (mondom ezt 21 évesen)
Egyébként félig tudom, miért van ez. Miért érzek így. Most ez röhejesen fog hangzani. De nekem tényleg, mintha nem lett volna gyerekkorom.
A szüleim, amíg együtt laktunk, rengeteget veszekedtek. És mind a ketten hozzám jöttek panaszkodni, velem beszélték meg a gondjaikat. Mind ezt már vagy 14 éves korom óta. Bele láttam a dolgaikba, az anyagi helyzetünkbe, tudtam, hogy mennyire rosszul is állunk. Örülök, hogy mindketten megbíztak bennem, és velem beszélték meg ezeket, de ezáltal nem tudtam úgy élni, mint ahogy kellett volna. Szerintem. 19 éves koromig tartott. Akkor költöztem el itthonról. 18 évesen már dolgoztam nyáron, érettségi után pedig már rendesen munkába álltam. El kellett tartanom magam. Nem úgy mint a többi fiatalnak..dolgoztam. istenem...buliznom kellett volna, meg egész nap a gép előtt ülnöm nem?? Nem ez lenne a normális?? Nem tudom...egyébként élveztem ezt az életfajtát is, mert tudtam, hogy mindent magamnak köszönhetek, és nem kell senkire se támaszkodnom. De másfelől meg bennem van, hogy de jó lett volna még egy kicsit gyereknek lenni. Most meg, 21 évesen üzletvezető vagyok, független a szüleimtől, és úgy mindenkitől. Ez tetszik csak. Ezt kevesen mondhatják el magukról. De ennek ára volt.
Mindegy, az élet megy tovább, szokták mondani, én pedig tervezgetek. Ezt az évemet szeretném szorgalmasan eltölteni. Tanfolyam, utazás Londonba, áprilisba költözés, és még az előre nem látott dolgok. Mozgalmas lesz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
